Vetítőfóliákról általánosan

Ismerd meg a fóliák általános tulajdonságait, a lehetőségeket, a korlátokat és a hosszú élettartam titkát!

PVC/termoplasztikus műanyagok

A legtöbb vetítőfólia PVC-ből készül. A PVC egy amorf, hőre puhuló műanyag. Kemény és sprőd anyag, fehér színű és csak a lágyságát elősegítő és stabilizáló adalékok által lesz puhább, alakítható és műszaki területen hasznosítható. További adalékok teszik nehezen éghetővé.

A fólia megmunkálása

A nagyfrekvenciájú hegesztőeljárás a piacon létező legmodernebb, leghatékonyabb és minőségileg legjobb hegesztési módszer. Több gyártási lépés során finom, szinte láthatatlan varratok keletkeznek. Ezzel az eljárással lakkfóliák és más PVC fóliák is megmunkálhatóak. Például felfújható, szeleppel ellátott fóliák is készíthetőek.

Fóliaméret

A nagyfrekvenciájú hegesztési technikával közel minden méretet legyártható. Viszont ami a magasságot illeti, a puha PVC vetítőfóliáknál van egy fizikai korlát, ugyanis az anyag teljes súlya a vetítőfólia felső részét terheli, és megnyúlhat. Nagyobb magasság esetén ajánlatos anyagában megerősített vetítőfóliát használni, de ekkor nem célszerű hátsó vetítésben gondolkodni.

A szélességnél elviekben nincs korlát, csupán a vetítőfólia teljes súlyára kell odafigyelni. A vetítőfólia méretválasztásánál figyelni kell egy ésszerű szélesség/magasság arányra, mivel a puha PVC vetítőfólia hajlamos középen elvékonyodni, ha a magasság nagyobb, mint a szélesség.

Tisztítás

A hosszabb élettartam érdekében a fóliákat egy speciális PVC tisztítószerrel és egy mikroszálas kendővel lehet tisztítani. A tisztítószer nem tartalmazhat oldószert és a PVC-fólia alapanyagát nem kezdheti ki!

Javítás

A fóliákon keletkezett kisebb sérülések helyszíni javítását egy igen erős speciális PVC ragasztóval és az érintett fólia foltozódarabjával lehet elvégezni. A félreértések elkerülése végett fontos, hogy a kisebb javítások is látszani fognak, különösen hátulról vetített fóliák esetén.

Segíthetünk, hogy melyiket válaszd?

[1] ANSI-Lumen: A projektor fényáramának mértékegysége. Az ANSI-Lumen projektorok (vetítők) fényerejének összehasonlító mértékegysége. A fényáramot a megvilágítás mértékéből (lux) és a megvilágított vetítőfelületből (m²) számítják ki.

[2] Színkép és színvisszaadás: Egy színképpel állapítható meg, hogy minden színtartományban egyenletes fényvisszaverődés (reflexió) vagy fényátbocsátás (transzmisszió) jön-e létre. A színkép a látható fény (kb. 380-780 nanométer) reflexióját vagy transzmisszióját a teljes képfelületen ábrázolja. A vetítőfelületen a látható fény reflexiós vagy transzmissziós tulajdonsága az egyes színtartományokban igen különböző lehet.

A fénysűrűségi tényezővel szemben a színképnél a középértéket mérik a teljes fólián nanométer tartományban, azaz az alacsony reflexiós/transzmissziós érték nem feltétlenül jelent alacsony fénysűrűséget. Ezáltal az, hogy egy vetítőfólia milyen mértékben adja vissza a színeket, nem annyira a reflexió illetve transzmisszió fokától vagy intenzitásától függ, hanem sokkal inkább a különböző hullámhosszokon mért egyenletességétől.

Minél homogénebbek a mért értékek és minél egyenletesebb a görbe vonala az ábrázolt színképben, annál jobb a színvisszaadása a vetítőfóliának. A diagram egy majdnem tökéletes színvisszaadást mutat a Gammalux High End rávetítő fólia esetében.

[3] Kontraszt: A fehér és a fekete közötti viszonyt fejezi ki. Jó képkontrasztról beszélünk, ha a szemlélő a fekete képrészleteket feketének, a fehér képrészeket pedig fehérnek érzékeli.

A kontrasztarány méréséhez egy téglalapot vetítenek nyolc fehér és nyolc fekete mezővel és mérik a vetítőfóliáról visszaverődő fényáramot. A nyolc fehér és nyolc fekete mérési pont középértékét meghatározzák és aránypárba állítják ezeket.

Ez az érték adja meg a kontrasztarányt. Normál előadótermi körülmények között (környezet megvilágítása kb. 200 lux) a következő értékek ajánlottak: az 5:1 és 10:1 közötti kontrasztértékek rossznak számítanak, 20:1 aránynál a minőség jónak számít.

[4] Fénysűrűségi tényező (gain): Egy vetítőfelület hatásfokát írja le. A DIN 19045 szabvány leírja, hogy hogyan kell egy képfal fényteljesítményét kiszámítani egy előre definiált referenciafelülethez képest (fehér standard DIN 50339 szerint).

Ennek a fehér referenciafelületnek az anyaga báriumszulfát, ami egy fehér krétalap. Ennél a referenciafelületként használt krétalapnál a fénysűrűségi tényező 1. A fénysűrűségi tényező mindig ehhez a referenciafelülethez viszonyított, mért adat. Így lehetséges, hogy létezik 1-nél nagyobb fénysűrűségi tényező. Ezekben az esetekben a vetítőfelület több fényt reflektál (rávetített vetítőfólia) vagy ereszt át (átvetített vetítőfólia), mint a fehér krétalap.

A fénysűrűségi tényezőt több szögből mérik. A fénysűrűség akkor a legnagyobb, ha a vetített fény függőlegesen érkezik a képfelületre és a szemlélő ugyanezen a tengelyen nézi a vetített felületet. A vetítés tengelye és az optikai tengely ebben az esetben megegyeznek. A nézési szög 0°. Így mérhető a maximális fénysűrűségi tényező, a gain. Viszont minél távolabb helyezkedik el a szemlélő a vetítés tengelyétől, annál nagyobb lesz a nézési szög és rendszerint annál kisebb lesz a reflektált fény fénysűrűség tényezője.

[5] Fénysűrűség diagram: A fénysűrűségi tényezőt mutatja az adott nézőpontban. Minél laposabb a görbe, annál egyenletesebb a vetített felület fénysűrűség eloszlása. Minél meredekebb a görbe, annál inkább hajlamos a vetítőfólia úgynevezett hot-spot-ok képződésére (világosabb foltok a kép közepén) és így nem alkalmas bizonyos felhasználási módokra (pld. lágy átmenetű vetítés).

[6] Szórásszög és half gain szög: Egy képfelület szórásszöge a nézési képhatár a DIN 19045 szabvány szerint. Ezt a nézési képhatárt a 0 vagy vetítési tengelyhez képest jobbra és balra 40°-ban határozzák meg.

A half gain szög azt a vetítési tengelyhez viszonyított oldalszöget adja meg, amelynél a ß fénysűrűségi tényező értéke 50 %. Ezt az adatot csak ritkán említik plusz jellemzőként a fénysűrűségi tényező mellett egy vetítőfólia jellemzésénél.

[7] Feketeérték: A vetített képben a fekete intenzitását adja meg. A feketeértéket mind a vetítő fényforrása, mind pedig a projekciós felület befolyásolják. Az optimális feketeérték a beeső fény elméletileg nulla százalékos reflexiója illetve transzmissziója lenne.

[8] A Gerriets egy folyamatosan bővülő vállalat, leányvállalataival és disztribútoraival 19 országban van jelen. 1946-os alapítása óta Gerriets szakcéggé vált a színpadi-, rendezvényi- és kiállítási igények megoldásában.

Tevékenysége minden területre kiterjed: függönyök, lepedővászon és szcenikai anyagok gyártása, nagy szélességű textíliák, horizontális szövetek, dekoratív szövetek, színpadi bársonyok, effektanyagok, színpadi felszerelések, például függöny mozgató sínrendszerek.